2020. június 5. péntek

IRODALOM – 6. osztály

3    feladat

Jellemzési módok

Az elbeszélő maga mutatja be a szereplőit: „Toldi meg nagy búsan hazafelé ballag,”

Felsorolja külső tulajdonságait: „Pedig még legénytoll sem pehelyzik állán.”

Cselekedteti: „Azzal a nehéz fát könnyedén forgatja,”

Beszélteti: „Felmegyek Budára bajnok katonának, Mutatok valamit ottan a királynak.”

Más szereplő beszél róla: „Ember ez magáért” Laczfi mond „akárki;”

Bemutatja környezetét: Első ének 1-2. versszak

Külsejének, cselekedetének leírásával jeleníti meg hangulatát,
lelkivilágát: „Csak nézett sóhajtva a susogó nádra… Nagy meleg könnycsepp ült szeme pillájára.”

4    feladat

Bikakaland

A bikakaland a 9. énekben van. Miklós felér Pestre. Egy utcai padon üldögélve nagy lármára lesz figyelmes: a vágóhídról elszabadult egy bika, s a vágóhídi legények kutyákkal próbálják megfogni, ám a bika mindegyik kutyát megöli. Az egész utcában nagy a rémület, senki nem mer közelíteni az állathoz. Miklós azonban az utca közepén elébe áll az állatnak, egy nagy dobbantással és kurjantással lecsillapítja, majd szarvánál fogva visszavezeti a vágóhídra. Nagy csodálatot kelt az emberekben, de nem hálásak érte: egy darab májat vetnek oda neki, és nem hagyják, hogy a vágóhídnál aludjon.

5   feladat

ELŐHANG = Tágabb értelemben bármiféle bevezetés, előszó, prológus; szűkebb értelemben epikus költői alkotások lírai jellegű bevezetése.

MOTTÓ = jelentése jelige vagy jelmondat. Az irodalomban egy-egy alkotás szellemére, szemléletére vagy tematikájára utaló idézet.